Az éjszaka és a nappal váltakozása a hormonrendszer működésére is hat, amely így nem csak az anyagcserét, hanem a hangulatot és a teljesítményt is befolyásolja. Evolúciós magyarázata van, hogy a napi rutint nagyrészt a hormonok napszaki ritmusa alakítja: mindig is nappal voltunk aktívabbak.

Reggel hat és hét óra között megnő az aktivitást segítő adrenalin és noradrenalin szintje, a fény hatására pedig csökken a jó alváshoz szükséges melatonin hormon termelődése, ezért ekkorra célszerű időzíteni az ébredést.

Az első étkezést legjobb reggel  elfogyasztani, mert a tápanyagok lebontását segítő fő stressz hormon, a kortizol szintje reggel tetőzik. De önmagában ez nem elég, fizikai aktivitás is kell a bevitt energia elégetéséhez. A kortizol egyébként az idegrendszer éberségéért és az izomzat tettrekészségéért is felelős, a vércukorszintet is megemeli, hogy több tápanyag jusson a sejteknek, izomzatnak. Számos hormon segít tehát reggel elindítani a napot.

A hormonális hatások következtében hajnali egy és három óra között jelentős vérnyomásesés lép fel, ezért ekkor legnagyobb a szívroham kockázata. A kora reggeli órákra azonban kiegyenlítődik a vérnyomáskilengés, így ez az időszak már a testedzésre is alkalmasabb, napközben pedig már bármikor lehet sportolni.

A tanuláshoz, az ismeretek elmélyítéséhez a késő délutáni időszak az ideális, a kognitív funkciókat befolyásoló hormonok, így az adrenalin szintje ilyenkor erre a legalkalmasabb. hívja fel a figyelmet dr. Lakatos Péter, Az I. Sz. Belgyógyászati Klinika professzora.

Előfordulhat kivétel is, ha például valaki éveken át sokat utazik az iskolába és reggelente útközben tanul, valószínűleg később is könnyebben végez majd szellemi munkát kora reggel.

A növekedési hormon szintje éjszaka a legmagasabb, az alvás pedig ennek szerepét erősíti. A növekedési hormon a testmagasságon kívül az izomtömeg növekedését is szabályozza, ezért jobb, ha a felnőttek is éjjel alszanak. Ezt a kortizol hormon alacsony szintje is segíti, mely éjfélkor a legalacsonyabb.

Bár a hormonális bioritmus genetikailag kódolt, nagyobb időeltolódás vagy huzamosabb időn át végzett váltott műszakú munka esetén módosulhat. Ez az egész szervezetre negatív hatással van, mert ellentétes a belső óra természetes ritmusával. Ha máskor nem, legalább hosszabb szabadság alatt érdemes nappal ébren lenni, éjszaka pedig pihenni. Ha pedig az időeltolódás miatt nem tudnak átállni a nappali ébrenlétre, ajánlott az éjszakai alvást segítő melatonin hormont tablettával pótolni, mert ennek hiánya más hormonok működésében is zavart okozhat.

Forrás: Informed.hu