A méhnyakrák kialakulásáért szinte kizárólag a humán papillómavírus (HPV) a felelős. A magyar nők méhnyakrák okozta korai halálozása 3,5 X magasabb az EU átlagnál, évente kb. 400 nő halálát okozza, pedig szűrővizsgálattal és védőoltással megelőzhető lenne.
Mi az a HPV?
A HPV egy víruscsalád megnevezése, mely kb. 200 vírust jelent. Két fő típusát különböztetik meg: magas kockázatú vírusok, melyek rosszindulatú daganatok okozói (kb. 30, pl. HPV 16 és 18, melyek együtt a méhnyakrákok 70%-ért felelnek) és alacsony kockázatú vírusok (többségük), melyek főleg szemölcsöket okoznak.
Miért olyan fontos?
Egy 2015-ös felmérés szerint a magyarok közel egyharmada semmit sem tud a HPV-ről, a férfiak fele például még soha nem is hallott róla!
A méhnyakrák kialakulásáért majdnem 100%-ban, a végbélnyílás daganatok kialakulásáért pedig 95%-ban felelős. Ezeken kívül okozhat még különböző rosszindulatú nemiszervi daganatokat férfiakban és nőkben is ill. fej-nyak és száj-garati rákokat.
Ez a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés. Statisztikák alapján a szexuálisan aktív férfiak kb. 90%-a és a nők 80%-a átesik a fertőzésen élete során. A WHO 2018-ban készült felmérése alapján Közép- és Kelet-Európában a vírusfertőzés okozta rákok kialakulásáért nőkben 59%-ban a HPV felelős. Az egész világot tekintve ez mindössze 6.2 %. A HPV a 2. leggyakoribb vírus mely rosszindulatú daganatokat okoz. Hazánkban 2009 és 2015 között évente átlagosan kb. 1073 új méhnyakrákot diagnosztizáltak.
Ki kaphatja el, hogyan terjed?
A fertőzést bárki elkaphatja, aki szexuálisan aktív, de fontos tudni, hogy a HPV nem csak nemi úton terjedhet. Átadható szexuális előjáték (bőr-bőr kontaktus, petting), valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. A fertőződés után a vírus a hámsejtekben szaporodik. Mivel egy apró hámsérülés is szabad utat biztosít a vírusnak, akár kézzel, fertőzött eszközökkel vagy használati tárgyakkal (például közös borotvahasználattal) is átvihető. Kis százalékban terjedhet a méhlepényen keresztül is, vagy természetes szülés során anyáról a magzatra.
Kutatások bebizonyították, hogy a nyilvános WC használat vagy uszodai fertőződés pusztán legenda, viszont átadható közös törölköző, vagy UH- fej használata során. Tévedés tehát, hogy kizárólag a védekezés nélküli szex lehet a fertőződés oka.
Mivel a vírus akár évekig, évtizedekig is lappanghat a szervezetben, ezért, ha pl. csak az egyik partnernél van jelen, az nem bizonyíték a hűtlenségre! Fontos tudni, hogy a vírusra a fertőződés után nem emlékszik az immunrendszer, így ugyanazt a HPV típust többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is.
Mik a tünetek, mit okoz?
Mivel a HPV egy vírus ezért a szervezet úgy küzd ellene, mint a többi vírus ellen. Néhány emberben éppen ezért nem okoz semmilyen tünetet vagy vezet betegséghez, a legtöbb embernél észrevétlenül eltűnik 1-2 év alatt, mivel immunrendszerük leküzdi a fertőzést. 30 év alatti nők szervezetéből átlagosan pár hónap vagy év alatt nyomtalanul eltűnik a vírus.
A HPV nem csak méhnyakrákot okoz és nem csak a nőkre veszélyes. A méhnyakrákon kívül a férfiak péniszrákját és végbélrákot is okoz. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint a 18-59 év közötti korosztály 42.5%-a nemiszervi, 7.3% pedig szájüregi HPV-vel fertőződött. Az amerikai Fej-nyak sebészeti társaság pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a száj-garati rákok kialakulásának nem csak a dohányzás vagy alkohol az oka, 70%-ban HPV okozza és ezen daganatok száma az utóbbi időben növekszik, minden évben kb. 3200 új nőt és 15500 férfit diagnosztizálnak ilyen daganattal az USA-ban.
Az alacsony rizikójú HPV típusok nemiszervi szemölcsöket okoznak, melyek ártalmatlanok. Azonban, ha valakinek ilyen szemölcse van egyáltalán nem jelenti, hogy „biztonságban” van. Egyszerre többféle HPV vírussal is fertőződhetünk. A szemölcs inkább figyelemfelhívó jelként kell, hogy szolgáljon.
Honnan tudhatom, hogy elkaptam-e a fertőzést?
A nemiszervi szemölcs lehet jel, de mivel a legtöbb esetben a fertőzés nem okoz tüneteket a szűrővizsgálatnak van a legnagyobb jelentősége. Férfiaknál jelenleg nincsen elvégezhető HPV teszt (néhány orvos nagy kockázatú férfiaknál végez végbél HPV szűrést).
Védelmet nyújt- e az óvszer?
Az óvszer, még ha megfelelően is történik a használata, akkor sem nyújt teljes védelmet, mivel a vírus bőr-bőr kontaktus útján terjed, fertőzés jelen lehet óvszerrel nem fedett területen a bőrön.
A HPV védőoltás
Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot ellene, ezáltal a szervezetünk képes lesz kivédeni a fertőzést. Egyik oltóanyag sem tartalmaz élő biológiai anyagot, vagy vírus DNS-t, ezért fertőzést nem képesek kiváltani.
A világon legelőször 2007-ben vezették be a HPV védőoltási kampányt Ausztráliában. A WHO 2017-es jelentésében a HPV elleni vakcinák biztonságosságát „kiemelkedően jónak” minősítette. A biztonságosságával kapcsolatban már 2003 óta zajlanak klinikai vizsgálatok, potenciális mellékhatásaikat a piacra kerülésük óta folyamatosan ellenőrzik. Az azóta eltelt időszakban súlyos mellékhatásokra nem derült fény. Az ausztrál eredmények szerint a HPV törzsek előfordulása 10 év alatt 92%-al csökkent az oltott lányok körében. A méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok gyakorisága pedig már 7 év alatt felére csökkent: ez kiemelkedő eredmény ilyen rövid idő alatt. Magyarországon 2014-ben került be a HPV elleni oltás az immunizációs programba, a kormány a hetedikes lányok számára ingyenesen biztosítja az oltást. A WHO ajánlása szerint 11 és 12 év közötti gyermekeknek két oltást javasolt megkapniuk 6 vagy 12 hónap különbséggel. Bár bármely életkorban (9 éves kortól) beadható a védőoltás, azt azonban figyelembe kell venni, hogy hatékonysága az életkorral csökken, a leghatékonyabb védelmet a szexuális élet megkezdése előtt nyújtja, így jó eséllyel megelőzhető a fertőződés.
Itthon jelenleg 2 vakcina van forgalomban (a Silgard HPV 6,11,16,18 típusa ellen védő oltás 2018. októberétől megszűnt):
- Cervarix: a HPV 2 magas kockázatú típusának (16-os, és 18-as) tisztított fehérjéit tartalmazza. A nemiszervi szemölcsök ellen nem véd.
- Gardasil 9: a HPV 9 típusának (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52 és 58-as) tisztított fehérjéit tartalmazó oltóanyag. A méhnyakat, szeméremtestet, hüvelyt és a végbélnyílást érintő rákmegelőző állapotok és rosszindulatú daganatok, továbbá szemölcsök megelőzésére szolgál.
HPV-fertőzés átvitelében vezető szerep jut a férfiaknak. A CDC nekik is ajánlja a védőoltást 26 éves korig. Amerikai kutatások azt mutatták ki, hogy már egy oltás után is ugyanolyan immunvédekezés alakult ki, mint ha valaki többszörösen kapta meg azt. Tanulmányok szerint azok, akik megkapják a HPV elleni vakcinát, magas szintű védettséget élvezhetnek közel tíz éven keresztül, de várhatóan jóval tovább is. A hosszú távú védettség fennállásának időtartamát jelenleg is vizsgálják.
Tudni kell, hogy egy védőoltás sem nyúlt védelmet jelenleg az összes magas rizikójú HPV törzzsel szemben. A HPV vakcina nem helyettesíti a folyamatos méhnyakrák szűrést!
Mi a gyógymód?
A HPV fertőzésre jelenleg nem létezik gyógymód. A legtöbb ember szervezetéből a fertőzés egyszerűen 2 év alatt mindenféle nyom nélkül eltűnik. A nemiszervi szemölcsök és a méhnyakrák kezelhető, de nem gyógyítható. A szemölcsöket lézeres kémiai vagy sebészi úton el lehet távolítani, de ez nem távolítja el magát a vírust. Tanulmányok támasztják alá, hogy a HPV oltás már vírussal fertőződött egyénnél is eredményes, mivel náluk is magas szintű immunválaszt vált ki, az antitestek kimutathatóak voltak a hüvelyváladékban. Már fertőzött egyénnél is 17%-ban csökkentette a méhnyakrák elváltozásokat és 35%-ban a szemölcsöket. Másik előnye a vakcinának, hogy esetlegesen olyan HPV törzsek ellen nyújt védelmet, amivel még nem fertőződtünk meg. A már meglévő HPV fertőzést a vakcina nem szünteti meg!
A szűrés
A méhnyak esetleges elváltozásainak korai felismerését szolgálja a rendszeresen elvégzett méhnyakszűrés (citológia). A kóros elváltozás korai felismerését követően időben meg lehet kezdeni a kezelést, megelőzve ezzel a rosszindulatú daganat, az életet veszélyeztető állapot kialakulását. A 26-65 éves korú nők számára javasolt, hogy háromévente vegyenek részt szervezett népegészségügyi méhnyakszűrésen.
5-6 évvel ezelőtt még szinte az egész világon sejtkenetalapú szűrést alkalmaztak a daganatok és rákmegelőző állapotok kimutatására. Ma már nyugati országokban a méhnyakrákszűrés a HPV vírus szűrésével kezdődik (ilyenkor a vírus DNS-ét mutatják ki). Ha valakinél nem mutatható ki a HPV-fertőzés, a következő szűrésig kicsi az esélye a betegség kialakulásának. Ez a hagyományos sejtkenetvizsgálatról nem mondható el, mert a negatív szűrési eredmények mögött akár súlyos fokú rák előtti állapot bújhat meg, és ez a következő szűrésig lassan ki is alakulhat. A Dél-pesti Kórházban 2007-2015-ig feldolgoztak 709 méhnyakrákos esetet. Kiderült, hogy a rákszűrési eredménnyel rendelkező nők 26%-nak volt negatív citológiai lelete.
A negatív HPV teszt jó eséllyel jelenti, hogy a következő pár évben nem vagyunk veszélyeztetettek daganatok szempontjából, azonban a pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy bármilyen daganat alakulna ki a szervezetünkben. Pozitív HPV teszt esetén a citológia a következő lépés, ill. még nagyobb a jelentősége a gyakori méhnyakrák szűrésnek!
Az egyetlen teljesen biztos módszer a HPV fertőzés kivédésére, ha mindenfajta szexuális aktivitást elkerülünk. Ha ez nem lehetséges alkalmazzuk a védőoltást és vegyünk részt rendszeresen méhnyakrák szűrésen!
