Az alsó végtagi izmok között futó, úgynevezett mélyvénák heveny, vérrög okozta elzáródása a mélyvénás trombózis. A betegség fiatal nőknél gyakoribb, idősebbeknél nincs jelentős eltérés a nemek között.
Anatómiai sajátossága miatt a bal alsó végtagon három-négyszer gyakrabban fordul elő.
Az elzáródással járó mélyvéna-megbetegedés kórokát Rudolf Virchow a múlt század közepén három alapvető faktorra vezette vissza: az érfal károsodása, a vér fokozott alvadékonysága és a véráramlás lelassulása.
Ez a megállapítása ma is helytálló. A rizikófaktorok nyilvánvalóak: sérülés, gipszrögzítés, narkózisban végzett műtétek, gyulladásos hasi betegségek, daganatok, terhesség, hormonális fogamzásgátlók, visszértágulatok, öröklődő kóros véralvadási zavar, emelkedett vérzsír-szint, dohányzás, tartós mozdulatlanság.
Combnyaktörésnél és idősebb betegek lábszártörésénél az előfordulása akár több mint 50 százalék lehet.
A típusos tünetek
A mélyvénás trombózis tünetei az elzáródás helyétől és kiterjedésétől függők. A lábszár a comb vénáinak trombózisa a boka és a lábikra fájdalmával, duzzanatával jár. A fájdalom a láb hátrafeszítésével provokálható.
A medencei vénák elzáródása során a comb és a csípőtáj feszes, fájdalmas, duzzadt. A beteg nem tudja fájdalom nélkül a lábát keresztbe tenni. A végtag bőre sápadt, majd a betegség előrehaladtával lilává válhat.
A heveny vénás keringési elégtelenség napok alatt a végtag üszkösödéséhez vezethet. A mélyvénás trombózis diagnosztikájában az ultrahangos vizsgálat alapvető fontosságú. Pontos képet kapunk a vénás trombózis helyéről, kiterjedéséről és a várható szövődményekről.
A korai szövődmények
A legelterjedtebb szövődmény a tüdőembólia. A trombózisról leszakadó vérrög a vénás áramlással a tüdő ereibe sodródik. Jellegzetes tünete a szúró mellkasi fájdalom és a véres köpet. Az esetek 10 százalékában a tüdőembólia hirtelen szívhalált okoz. Enyhébb formái tüdőgyulladáshoz hasonló képet mutatnak. Hazánkban évente 15.000 beteget kezelnek kórházban mélyvénás trombózis miatt. Évente 2000 ember halálát tüdőembólia okozza.
Fiatal korban is életveszélyes lehet.
A mélyvénás trombózis kezelése
Már a betegségre utaló tünetek, illetve gyanújelek alapján is kórházi felvétel, kivizsgálás szükséges. Az esetek döntő többségében belgyógyászati terápia indokolt. A trombózis további kialakulását gyorsan ható alvadásgátló, heparin tartalmú injekciós kezeléssel gátoljuk meg.
A pulmonalis embolizáció 8-10 napos ágynyugalom és rugalmas pólya viselésével megakadályozható. Ezalatt a vérrög a véna falához rögzül és megszűnik a lebegő thrombus elsodródásának veszélye. A továbbiakban tartós kompressziós harisnya viselése, rendszeres torna és a laborellenőrzés mellett gyógyszeres kezelés szükséges.
Komplikált esetek is előfordulnak. Például friss műtétek, terhesség vagy trauma során kialakult medencevéna-trombózisok során a konzervatív kezelés nem elég hatásos. Az elzáródást okozó vénás vérrög ilyen esetekben műtéttel, ballonkatéteres módszerrel eltávolítható, majd a már említett gyógyszeres kezelést folytatható.
Egyes esetekben a thrombus műtét nélkül is a vénába vezetett katéteren adott vérrögldó, úgynevezett fibrinolytikus kezeléssel is eltávolítható órák alatt.
Késői maradványtünetek
Konzervatív, szakszerű terápia hatására egy év múlva az elzáródott vénák 90 százalékban a szervezet lassú vérrögbontó rendszerének hatására újra átjárhatóvá válnak, de a végtag továbbra is fájdalmas, kisebb mértékben duzzadt maradhat. Az elzáródott mélyvénák szerepét időlegesen pótló felszínes vénák tágulata maradhat vissza.
A betegséget megelőző állapothoz képest a vénák fala heges, megvastagodott marad és az áramlást irányító vénabillentyűk visszafordíthatatlanul károsodnak. Évekkel a trombózis után ezek a vénás pangást kiváltó maradványtünetek nehezen kezelhető lábszárfekélyhez vezethetnek.
Forrás: Informed.hu
