A fényhiány a magyar lakosság 10-12 százalékánál vezet téli depresszióhoz.
A közismert tünetek legyőzéséhez ad tanácsokat a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője, Dr. Perczel Forintos Dóra.
A téli depresszió fő oka a téli időszakra jellemző fényhiány. Míg a téli depresszió a skandináv országokban a lakosság negyedét sújtja, a trópusi országokban ismeretlen jelenség.
A kevés napfény a szervezetben alacsony szerotonin és magas melatonin szintet eredményez, ez befolyásolja nemcsak az ember, de még bizonyos állatok kedélyállapotát is.
Télen lemerül a szervezet energiaszintje is, jellemző a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség. Tünet lehet a nyugtalanság, ingerlékenység vagy éppen az érdektelenség és az aluszékonyság is. Mindezeken felül jelentkezhet étvágytalanság vagy éppen falánkság is. Hasonlóak a tünetei a klinikai depressziónak is, csakhogy ezektől a betegektől az különbözteti meg a téli depressziós embert, hogy minden tünet mellett képes ellátni mindennapi tevékenységeit, feladatait.
A legjobb ellenszer a mozgás. Minél több időt töltsön mindenki a szabad levegőn, a hideg idő ellenére is. Ha kisüt a nap, lehetőleg sétáljanak, kiránduljanak, korcsolyázzanak a szabadban. A mozgás örömet okoz, mert hatására endorfin szabadul fel a szervezetben. Törekedjen mindenki arra, hogy minél több időt töltsön ébren a természetes fényben. A fényterápia (2500 lux feletti fény) jótékony hatása ismert, de Magyarországon nem igazán elterjedt a módszer. Azt is érdemes tudni, hogy a szolárium nem helyettesíti a napfényt.
Segít az is, ha a mindennapi kötelező tevékenységeket vagy házimunkát – például sütés, főzés, vasalás, takarítás – nem csak kötelességként élik meg, hanem kedvvel fogadják, és úgy végzik el, hogy lehetőleg más ne zavarja gondolataikat. Így ez is örömforrássá válhat. Ezt a modern pszichológiában új terápiás módszerként (tudatos jelenlét terápia) is használják.
Ennek az a lényege, hogy bármit csinálnak, tudatos jelenlétre és a valóság megélésére és elfogadására törekszenek, vagyis nem a már megtörtént eseményeken vagy a jövőn rágódnak, aggódnak. A hangsúly azon van, hogy bármit is csinálunk, próbáljuk meg élvezni, akár még a házimunkát is.
A negatív gondolkodást természetesen nem könnyű megváltoztatni, de erre is léteznek módszerek, például a kognitív viselkedés terápia. Tudatos törekvéssel mindenki képes arra, hogy a valóságot elfogadó realista emberré váljon, aki észreveszi és értékeli a környezetében a jó dolgokat. Mivel ez az ember hangulatára pozitív hatással van, érdemes kipróbálni.
Törekedjünk arra, hogy értékeljük az élet apró örömeit: érdemes minden este végiggondolni, hogy aznap milyen jó dolgok történtek velünk. A pszichológus azt javasolja, ne szégyelljen segítséget kérni az, aki maga már mindent kipróbált és mégsem érez változást. Van segítség.
