A felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, ennek ellenére folyamatosan hódítanak az ígéretesnél-ígéretesebb diéták.

Vajon melyik hatásos és melyik nem az? Lehetséges, hogy egyik-másik trend még az egészségre is káros? Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kértük meg, hogy segítsen eligazodni ebben a kérdésben.

Az olyan testtömeg-csökkentő étrendek, amelyek gyors és tartós fogyást ígérnek, jobb esetben csak hatástalanok, mert:

• Jellemzően csak egy bizonyos, rövid időszakig tartanak
• Nem tanítanak meg a helyes táplálkozási szokások elsajátítására
• A diéta végeztével visszatérünk a régi, rossz táplálkozási szokásokhoz – mondta a szakember.

Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy hosszú távon alkalmazva a divatdiéták az egészséget is kockáztatják.

Gyakran jelentős kalóriamegvonáson alapulnak, ami jojó effektushoz vezet, és jellemzően egyes tápanyagok megvonását követelik meg, ami hiányos vagy éppen túlzott bevitelt eredményez.

Főbűnös-e a szénhidrát?

A szénhidrát megvonásán alapuló diéták közül Antal Emese kiemelte az Atkins-diétát, a Paleolit étrendet és a Fehérje-diétát. Ezek jellemzően gyors fogyást eredményeznek – főként vízből – de a legkülönfélébb mellékhatásokkal lehet számolni alkalmazásukkor. Előfordulhat szédülés, ingerültség, enerváltság, a szénhidrátok tartós megvonása hormonzavarokat okozhat, a zsírok túlzott bevitele szív-, és érrendszeri betegségeket idézhet elő, a túl sok fehérje fogyasztása pedig megterheli a vesét. Ráadásul ezeknél a diétáknál csak a lényeg marad el: az energia-bevitelre jellemzően nincs megszorítás.

Akkor a zsírt kerüljük?

Az alacsony zsírtartalmú diéták esetében csökken az étrend energiatartalma, ami fogyáshoz vezet, és a szív-, és érrendszer számára is kedvezőbbek ezek az étrendek, ám a a zsírok kiiktatása a menüsorból hiányállapotokhoz vezet, ami száraz bőrt, hajhullást, a körmök berepedezését idézi elő, és a zsírban oldódó vitaminok kevésbé szívódnak fel.

Vegán és társai

A vegetáriánus és nyers étrendek közé tartozik pl. az Ovo-lakto,-szemivegetáriánus, a Vegán, a Nyers-vegán és a Fruitariánus diéta. A zöldség-gyümölcs dömpingtől a diétázónak jobb lesz a közérzete, ráadásul a magasabb vitamin-és élelmirost-bevitel is hasznára válik. A magas energiatartalmú ételek kerülése miatt súlycsökkenésre is lehet számítani, de az állati eredetű fehérjék nélkül hiányállapot, azt követően hiánybetegségek alakulhatnak ki. Jellemző még az ilyen diétáknál a vashiány és a B12-vitamin hiánya, a nyers étkezés esetén pedig az emésztéssel is gondok lehetnek.

Csak ezt (vagy azt) egy hétig!

Évtizedek óta népszerűek még az egy-egy élelmiszercsoport fogyasztásán alapuló diéták, például a Káposztaleves-diéta, a Juharszirup-diéta, a Csoki-diéta, a Joghurt-diéta vagy a léböjtkúrák. Ezek az alacsony kalóriabevitel miatt valóban gyors fogyást eredményeznek, de rövid ideig tarthatóak, jellemzően jojó effektushoz vezetnek, a tápanyagok bevitelének hiánya pedig nem más, mint a szervezet egészségtelen kiéheztetése.

Milyen akkor a jó diéta?

Először is nem időszakra szól – mondta Antal Emese. Alapvető cél legyen az életmódváltás és az egészséges szokások kialakítása. Olyan életmódot és étrendet érdemes választani, ami alkalmazkodik az ízlésünkhöz, szokásainkhoz és lehetőségeinkhez, nem túl drasztikus és nem vonja magával egyik tápanyag, élelmiszercsoport tartós megvonását sem. Heti kb. 0,5-1 kg fogyást lehet elérni ilyen módon, és a testet-lelket megterhelő jojó effektus helyett egy egészségesebb, talán örömtelibb életet.