Cikksorozat az új koronavírusról. Második részét itt olvashatja el. Harmadik részét pedig itt olvashatja el.
Több mint egy éve velünk van és nagyban befolyásolja a mindennapi életünket az új SARS-CoV-2 vírus, ami a COVID-19 betegséget okozza. A világjárványról szóló napi híradásokba kezdünk mind egy kicsit belefásulni, ugyanakkor minél többet tudunk a vírusról, annál hatékonyabban tudunk védekezni ellene.
Ennek szellemében készítettük el cikksorozatunkat az új koronavírusról, melyben Dr. Makara Mihályt, a Szent László Kórház főorvosát kérdeztük a pandémiáról, egy kicsit másképp, mint ahogy eddig megszokhattuk a médiából.
A genetikai hasonlóság alapján mára már teljesen világos, hogy az új koronavírus denevérekből került át az emberre. Majdnem minden állatnak megvannak a saját koronavírusai és ezek a megfelelő körülmények együttállásakor bizony át tudnak ugrani egyik fajról a másikra. Ezért a SARS-COV-2 eredetének kutatásakor a denevér mellett szóba jött az is, hogy esetleg a tobzoskán keresztül került át a vírus az emberre. Ezt nevezzük zoonózisnak, amikor egy betegség állatról emberre terjed.
A zoonótikus eredetből kifolyólag már a járvány kezdetén végeztek állatkísérleteket, melyek közül a számomra egyik legérdekesebb, amikor szíriai aranyhörcsögöket fertőztek meg, aminek hatására a hörcsögök megbetegedtek, lefogytak, majd meggyógyultak. A már fertőzött aranyhörcsögök ketrece mellé tettek egy másik ketrecet, ami nem érintkezett ezzel a ketreccel, mégis, az ott elhelyezett szíriai aranyhörcsögök 100%-a megfertőződött. Utána kiszedték a beteg hörcsögöket és kimutatták, hogy az itatójukban, az almukban és az ételükben, vagyis mindenütt ott volt a vírus. Ebbe a fertőzött ketrecbe új, egészséges aranyhörcsögöket tettek, és azt látták, hogy ekkor csak a 30%-uk fertőződött meg. Ennek kettő fontos tanulsága van. Egyrészt az, hogy a szíriai aranyhörcsögök megfertőzhetők, tehát más állatok is megfertőzhetők az emberen kívül, és ezek kórokozó gazdaként (tudományosan: reservoir) szerepelhetnek. Ott marad bennük a vírus és az ember, ha nem védekezik, akkor lehet, hogy akár még az állatoktól is el-, vagy vissza tudja kapni a vírust. A másik tanulság pedig az, hogy a légúti terjedés sokkal jelentősebb, mint a tárgyakon keresztül történő terjedés. Erre a WHO egyébként nagyon lassan jött rá. Az Egészségügyi Világszervezet nagyon sokáig azt mondta, hogy ne hordjunk maszkot, és Magyarországon is az volt a kezdeti hozzáállás, hogy csak a beteg ember hordjon maszkot. Nálam a rendelőben már 2020. február első napjai óta általánosan, mindenkinek kötelező a maszkhasználat. Nem ebédelhetnek együtt a dolgozók, és a maszkot akkor sem vehetik le, ha épp nincs beteg a rendelőben. Egy kivétellel nem is fertőződött meg a nővérek közül senki, és az a nővér is valószínűleg a férjétől kapta el a betegséget.
Ez a betegség most alapvetően emberről emberre terjed. Az európai elterjedésében óriási szerepe volt egy tiroli kocsmának, ahol dolgozott egy fertőzött pincér. Betegen ment be dolgozni, és ráadásul volt egy sípja, amibe belefújt időnként, és a jó hangulatnak köszönhetően a vendégek is elkérték a sípot, hogy hadd fújjanak bele ők is egyet, sőt még sörpongot is játszottak, mindezt egy tömött, zárt helyen. Azt is tudjuk, hogy ez az eset egy drága síparadicsomban történt. Olyan drága síparadicsomban, hogy magyarok, vagy más kelet-európaiak nem is nagyon jártak arra. Ezért lehetett tehát az, hogy a betegség az összes nyugati, gazdag országban elterjedt, nálunk pedig nem. Kérem szépen, a szegénységnek vannak előnyei! Kevés előnye van, de ez az egyik. És eleinte milyen büszkék voltunk arra, hogy milyen jól kezeljük a járványt. Nem, csak nem voltunk Tirolban.
SARS-CoV-2
Ez a vírus egy nagyon pici vírus. Csupán 100 nanométer átmérőjű, zsírburokkal rendelkezik, RNS örökítőanyaga van és különböző fehérjéi, amelyek segítik a szaporodását. A levegőben szálló por szemcséi 5-10 mikrométer átmérőjűek, vagyis a vírus mérete századannyi, mint a láthatatlan szállópor mérete. Van egy tüskefehérjéje, amivel tud kapcsolódni a sejtjeink receptoraihoz. Ez nagyon fontos a terjedése szempontjából, hiszen meghatározó, hogy tud-e kapcsolódni hozzánk. Mint kulcs a zárba, úgy illeszkedik egy receptor ahhoz, amit kötni fog. És ha a vírus bekötődik, utána endocitózissal (a folyamat, ahogy a sejtjeink a környezeti anyagokat felveszik, bekebelezik) be tud jutni a szervezetbe. Ugye azért fontos tudnunk, hogy zsírburok védi a vírust, mert így már azt is tudjuk, hogy bármilyen szappan, detergens kiválóan oldja. Én azt szoktam csinálni, hogy szappannal alaposan kezet mosok, majd a második mosásnál már nem öblítem le a szappant, hanem hagyom a kezemre rászáradni. Ha ráesik egy vírus, pusztuljon el, oldódjon fel a zsíroldó szappanmaradványokon, és ne vigyem tovább a kezemmel a betegséget, mert azért a kézzel való átvitelnek is valószínűleg jelentősége van.
Az embernek egyébként négy saját koronavírusa van. Mind a négy szezonális.
Az emberi koronavírusok szezonalitása havi bontásban (Forrás: Intermountain Healthcare)
Ezek a koronavírusok „óvodai” náthát okoznak. A gyerek, amikor hazamegy az óvodából, megfertőzi a szülőt is. Ő három nap alatt átesik rajta, de én három hétig beteg vagyok. Köhögök, folyik az orrom, na ez a koronavírus! És régóta ismert az a tény, hogy ezeknek téli szezonalitása van. Mindegyik esetében a júniustól novemberig tartó időszakban béke van, alig van egy-egy fertőzés, és a szezonja december-január-február, majd márciusban cseng le. Az április már kezd nyugodt lenni, májusban már alig van megbetegedés, és jön a júniusi „hawaii, dizsi, napfény”, megszűnt a járvány!
Mutációk
Van egy olyan ábra, amin látható az, hogy a mutánsok hogy terjedtek el a világban (https://nextstrain.org/ncov/global?animate=2019-12-08,2021-05-11,0,0,15000&c=clade_membership&r=region&transmissions=show).
Keletkezett egy mutáns, átjött Ázsiából Európába. Állandóan változik a vírus, és mivel az emberek utaznak, ha lezárások vannak, akkor a szállítómunkások, hozzák, viszik az új variánsokat magukkal. Mindig a legszaporodóképesebb vírusmutáció fog elterjedni, amelyik a legjobban tud kötődni a receptorainkhoz. Az ember receptorai sem teljesen egyformák. Ugyanakkor egyes mutációknak biológiai következményei is lesznek. A vírus szaporodóképességét, kapcsolódóképességét fitness-nek hívják, és a mutációk ezt befolyásolják. Általában a vírusmutánsok, vírusvariánsok gyengébbek, mint az eredeti. Mert az eredeti a legszaporodóképesebb, a mutáns kevésbé. Képzeljük el, hogy az ellenanyagok olyanok, mint egy kesztyű, amit ráhúzunk a kézre, jelen esetben a vírusra. Ugye a kesztyűnek pontosan kell illeszkednie, hogy jól meg tudja fogni a kezet. Képzeljük el, hogy összenő két ujjunk, vagyis a vírus mutálódik, így a kesztyű már nem megy rá. De azt is könnyen el lehet képzelni, hogy ez a kéz, a két összenőtt ujjal borzasztó ügyetlen. Ha keletkezik egy második mutáció, mint most Indiában, ami úgy néz ki, mint egy egyujjas kesztyű, vagyis négy ujjunk van összenőve, azzal jól lehet fogni, egyujjas kesztyűvel akár dolgozni is lehet. De ez már két mutációnak az eredménye. Ezek a vírusok többszörös mutáción esnek át, tehát olyan kesztyűt kell gyártanunk, amely ráillik az egyujjas kesztyű, négy összenőtt ujj plusz hüvelyujj variánsra. Az a kesztyű, amit az eredeti vírusra gyártottunk, már nem jó. Nem tudja megfogni a vírust.
A mutánsok, variánsok biológiai tulajdonságokban is megjelennek. Most mondják, hogy az angol változat egy kicsit súlyosabb. Az szinte bizonyos, hogy a szaglás elvesztése egy Észak-Olaszországban, 2020. január végén/február elején keletkezett mutánsnak a következménye. Az első, januári esetekben, Kínában nem írták le tünetként, mivel akkor még nem volt. A mutációk befolyásolhatják a receptorkötődést, ez pedig befolyásolhatja a fertőzőképességet. Azt is mondják, hogy az angol variáns az fertőzőképesebb. Igen, mert a mutáció miatt jobban kötődik a receptorhoz. De a mutánsok, variánsok befolyásolhatják a diagnosztikát, az oltások hatékonyságát, vagy akár a gyógyszer rezisztenciát is, vagyis amikor a vírus oly módon mutálódik, hogy az addig hatásos gyógyszerre a jövőben ellenállóvá válik.
Volt olyan eset, hogy 103 napon át tartott a betegség, mielőtt a beteg belehalt. Addig mindvégig szaporodott benne a vírus. Összesen 21 alkalommal nézték meg a betegben azt, hogy melyik variáns a domináns. Kérem szépen, a 103 nap alatt 17 variáns keletkezett egyetlen emberben. Ez egy ilyen változékony vírus! A beteg két alkalommal kapott remdesivir kezelést, egy alkalommal pedig hiperimmun plazmát. (Ez a plazmakezelés, amit alkalmaznak, a beteg emberekből levett vérből koncentrált plazma beadását jelenti, amely rengeteg ellenanyagot tartalmaz.) Majd a 93. napon kapott remdesivirt és plazmát egyszerre.
Mutációk, vírusvariánsok egyetlen kezelt betegben
(Forrás: medRxiv, DOI: 10.1101/2020.12.05.20241927.)
Halálakor kimutattak egy olyan mutánst (Δ69/70), amely rezisztens volt a remdesivirre, nem volt érzékeny a korábban készült ellenanyagokra és jobban szaporodott, mint az eredeti vírus.
Van egy másik rossz hírem is: Manaus. Manaust Amazónia fővárosának is hívják, az Amazonas-medence közepén van. A Rio Negro és a Rio Solimões összeömlésénél. Tulajdonképpen ott kezdődik, onnan indul az Amazonas, ahol a sárga folyó és a fekete folyó összeér. Manausban az első hullám, 2020. április-májusban, olyan súlyos volt, hogy rengetegen kerültek kórházba és tömegsírokba temették az embereket.
A járvány alakulása, halálozás és hospitalizáció Manausban
(Forrás: The Lancet, DOI: 10.1016/S0140-6736(21)00183-5)
A kötelező maszkhasználat és szigorú intézkedések bevezetése után, 2020. októberben azt találták, hogy a véradók 76%-a átesett a covidon. Erre mondják azt, hogy hurrá, itt a nyájimmunitás, mindenki boldog. Ők is azok voltak, tartottak helyi választásokat, majd minden kinyitott. Mozik, szórakozóhelyek, úgy, mint nálunk most. Csak szerencsére nálunk jön a nyár, ott pedig valahogy ez nem annyira működött. Talán a légkondicionálók miatt, de erről még később lesz szó. December-januárban újra elindult a kórházi felvétel, nőtt a halálozás, megint tömegsírokba temették az embereket, és egy P1-nek nevezett törzs jelent meg, amely szemmel láthatólag, sőt kimutathatóan rezisztens. Ez azt jelenti, hogy a korábbi, első hullámban keletkezett ellenanyagok nem tudják elkapni, nem tudják semlegesíteni ezt a P1 törzsnek nevezett variánst.
