A Covid-19 halálozási mutatói és a védőoltások hatékonysága

A Covid-19 halálozási mutatói és a védőoltások hatékonysága

Cikksorozatunk harmad, befejező része az új koronavírusról. Az első részt itt, a második részt pedig itt olvashatja el.

Több mint egy éve velünk van és nagyban befolyásolja a mindennapi életünket az új SARS-CoV-2 vírus, ami a COVID-19 betegséget okozza. A világjárványról szóló napi híradásokba kezdünk mind egy kicsit belefásulni, ugyanakkor minél többet tudunk a vírusról, annál hatékonyabban tudunk védekezni ellene.

Ennek szellemében készítettük el cikksorozatunkat az új koronavírusról, melyben Dr. Makara Mihályt, a Szent László Kórház főorvosát kérdeztük a pandémiáról, egy kicsit másképp, mint ahogy eddig megszokhattuk a médiából.

Ha megnézzük a napi halálozási adatokat hazánkban és a szomszédos országokban, heti bontásban, akkor azt látjuk, hogy március közepétől a napi halálozás, 7 napos mozgó átlagban, hazánkban volt a legmagasabb az összes szomszédos ország közül.  Van olyan ország, ahol nagyjából negyede-ötöde a napi halálozás egymillió lakosra vetítve, mint hazánkban. Ez az ábra nem szól igazán a hatékony járványkezelésről.

Ugyanakkor meg kell, hogy állapítsuk azt, hogy ez tulajdonképpen nem egy kifejezetten gyilkos vagy „gonosz” betegség. Nem olyan, mint a járványos gyermekbénulás, ami gyermekeket juttatott lélegeztető gépre, éveken át, teljesen lebénítva őket. Ez a betegség főként az idősek és az esendők között okoz magas halálozást. Angliában az első hullámban 37.470 ember halt meg, ebből olyan, aki 60 év alatti és nem volt alapbetegsége, csak 339. Tehát a halottaknak csak az 1%-át nem értjük, hogy miért haltak meg. Valószínűleg ennek megvan a biológiai oka, nevezetesen vagy az, hogy hirtelen nagyon sok kórokozót kapott a beteg, vagy rossz védekező rendszerrel védekezett ezzel a kórokozóval szemben. A különböző kórokozók ellen, különböző védekezési rendszereink vannak, mással védekezünk a baktériumok ellen, mással a paraziták, férgek ellen, és megint mással a vírusok ellen. És a különböző vírusok ellen is különbözőek a védekezéseink. A hepatitis C vírus esetében például tudjuk azt, hogy van egy gén, amit IL28b-nek hívnak, ami a spontán gyógyulásnak kvázi a záloga. Ha ott citozin-citozin (a DNS egyik nukleobázisa) van, akkor az emberek nagy része spontán meggyógyul a hepatitis C-ből. Tehát ott már kiderült az, hogy melyek azok a legfontosabb genetikai tényezők, amelyek meghatározzák azt, hogy az ember beteg lesz-e vagy meggyógyul. A koronavírusnál is valószínűleg van valami, ami meghatározza, hogy az ember mennyire lesz beteg, illetve mennyire fenyegeti a halálozás.

Ha megnézzük azon országok halálozását, ahol rengeteget tesztelnek, mint például Izlandon, az igazolt fertőzések és az igazolt halálozások aránya fél százalék alatti, csupán öt ezrelék. De mivel vannak tünetmentes és tünetszegény esetek, amelyek még ott sem kerülnek felismerésre, valószínűleg még ennél is alacsonyabb a valós halálozási arány. És a többi, rengeteg tesztet végző országban is hasonlóan alacsony, pár ezrelékes, maximum 1,3%-os a halálozás. De ez a pár ezrelék is ki tudja borítani az egészségügyet, és fel tudja borítani a világot.

OrszágEsetszámHaláleset% Teszt/1 M lakos
Luxemburg70 2568181,16 4 630 589
Egyesült Arab Emírségek (UAE)585 0391 7020,29 5 191 543
Monaco2 508331,31 1 315 233
Dánia286 9482 5200,87 10 179 370
Bahrein252 6001 1430,45 2 700 653
Izland6 612300,45 2 008 747

Halálozás alakulása a sok tesztet végző országokban
(Forrás: Wordometer, link: https://www.worldometers.info/coronavirus/#countries )

Véleményem szerint, ez a mostani pandémia és a Covid betegség lehet, hogy alkalmat ad arra, hogy felkészüljünk egy rosszabbra. Megtanultak az emberek sok szempontból higiénikusan viselkedni, megtanulta nagyon sok ember a szabályos maszkhasználatot, és nagyon sok mindenből felkészültünk tulajdonképpen – tudattalanul ugyan – egy viszonylag enyhe járvány hatására, egy esetleges, jóval halálosabb kimenetelű járvány kivédésére.

Oltások

Ha végignézzük, hogy milyen oltások állnak rendelkezésre, akkor azt mondhatjuk, hogy jelenleg vannak olyanok, amelyek 1) egy vírusra teszik rá a tüskét, azaz a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérjéjét. Ekkor a beadott vírus bennünk szaporodik és szaporodik vele együtt a tüskét tartalmazó RNS is, és így képződik a vírusról csak a tüske, amit az immunrendszerünk megtanul felismerni és kivédeni. Ezek az oltással beadott vírusok jellegzetesen adenovírusok, az AstraZenecában például majomadenovírus van. A Janssenben szintén adenovírus van, de emberi adenovírus, a 26-os. A Sputnik a legokosabb, mivel ott 26-os van az első oltásban, de 5-ös van a másodikban. Ugyanis ezekkel az adenovírusokkal az a baj, hogy az adenovírus ellen is immunis lesz az, aki az oltást megkapja, azaz a második oltás már kevésbé lesz hatékony, ha ugyanazzal a vírussal adjuk be. De ha más vírusra tesszük rá, akkor a második oltás is hatékony lesz, mert nem ismeri fel az immunrendszerünk és – esetleg – nem pusztítja el.

Koronavírus elleni oltások hatákonysága

A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása (Forrás: Gulf News, link: https://gulfnews.com/special-reports/new-covid-19-variants-what-we-know-and-do-not-know-1.1613575083537)

A Sinopharm, vagyis a kínai oltás 2) inaktivált vírust, vagyis a teljes vírust elölve tartalmazza. Ezen kívül vannak még az 3) mRNS, messenger RNS alapú oltások, a Pfizer és a Moderna. Ezek a leghatékonyabbnak látszó oltások. De menjünk bele egy picit abba, hogy mit tudunk a covid oltásokról és mi az, ami csak ezután lesz megismerhető róluk.

Azt el tudjuk mondani, hogy az első két hónapban biztonságosak az oltások, hiszen van adatunk rá, de nem tudjuk, hogy mi a biztonságossága a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik hónapban. Azt tudjuk, hogy az első oltás után, vagy az első 2 oltás után, az első 2 hónapban mennyire hatékonyak, de a későbbi hatékonyságról nincsenek adataink. Sokfelől hallható, hogy fertőződés esetén is enyhébb lesz a betegség lefolyása, de ez sajnos nem biztos, hogy minden esetben így van. Erről a későbbiekben még lesz szó. Azt is gondoljuk, hogy a mutánsok ellen is hatékony, de ezt minden meghatározóbb variánsnál újra kell vizsgáljuk, amint azt a kesztyűs példánál is láthattuk. A tartós immunitásról ugye még nincsenek adataink. A nyájimmunitás elérhetőségének kérdése pedig további kérdéseket vet fel, például, hogy mi történt Manausban(lásd 1. cikk, Mutációk).

Létezik az ún. antitest dependens felerősödés (antitest-dependens sejt-közvetített citotoxicitás, röviden ADCC); ez egy immunreakció, amely sejtelhalást eredményez. A baj az ún. citokinviharral van, amikor hirtelen nagy védekezés indul a szervezetben, amelynek hatására nagy gyulladásos reakció, nagy értágulatok következnek be, és a keringés összeomlik. Mivel a korábbi fertőzés vagy az oltás hatására az immunrendszerünk már felkészült egy újabb covid fertőzésre, így amikor találkozik vele, előfordulhat, hogy hevesebb, nagyobb immunválaszt adunk. A heves immunválaszok előfordulásának gyakorisága hosszútávú követéses vizsgálatokkal deríthető csak ki. Ilyen vizsgálat nyomán derült fény például arra, hogy Délkelet-Ázsiában a dengue-láz ellen kifejlesztett Dengvaxiával oltott 2-8 éves gyerekek közül közel tízszer annyian kerültek kórházba súlyos dengue-lázzal, mint azok, akik placebót kaptak. Ez a vizsgálat 4 évalatt zajlott, nekünk most még 4 hónapnyi tapasztalatunk sincs. Ilyen rövid idő klinikai adata nagyon kevés arra vonatkozóan, hogy biztos dolgokat lehessen állítani.

A kínai oltás alkalmazási előírásában azt találjuk, hogy 38 nap klinikai adatai alapján törzskönyvezték, és a vizsgálatban a 60 évesnél idősebbek aránya 0,63% volt. Ennek alapján nem tudhatjuk biztosan, hogy az időseknél hat-e az oltás, mivel egészséges, fiatal önkénteseket oltottak be. A 38 nap alatt a beoltott 11.658 egyénnél 10 betegség keletkezett, míg az oltatlanokban, akik placebót kaptak 11.653 főből 48-an betegedtek meg; e két számnak (10 és 48) a hányadosából hozták ki a 80% hatékonyságot.

Az AstraZeneca oltás alkalmazási adatai szerint az oltott 6.106 személyből már 64-en betegedtek meg, és a 6.090 oltatlanból 154-en; így jött ki az 59%-os hatékonyság. De figyelembe kell itt vegyük, hogy az oltás mellett is 64 beteg volt. Ez az arány az 56 és 65 év közötti idős embereknél az alkalmazási előiratban leírtak szerint: az oltottakban 8, az oltatlanokban pedig 9 beteg keletkezett. Ezért van az, hogy számos országban az idős embereket nem oltják ezzel az oltóanyaggal.

Ha megvizsgáljuk, hogy az oltások hatására keletkezett ellenanyagok mennyire képesek a laborban kivédeni egy fertőzést szövettenyészetek esetén, akkor azt találjuk, hogy az ember által termelt ellenagyagok még ezerszeres hígításban is, a betegség lezajlása után 1 hónappal, ki tudják védeni, hogy a szövettenyészet megfertőződjön, azaz védő hatásúak még ezerszeres hígításban is. Megnézték azt is, hogy a különböző variánsoknál mi a helyzet. A természetes lefolyás során képződött ellenanyagok az angol variáns ellen egy kicsit kevésbé védenek, jóval kevésbé védenek a dél-afrikai variánssal szemben, és alig védenek a brazil variánssal szemben. Az angol variánst nagyon jól kivédi a Pfizer oltás hatására keletkezett ellenanyag. Ezt 1 hónap múlva levették, megnézték, kivédi az eredeti vírust is, az angolt is, de alig véd a dél-afrikai ellen, és furcsa módon – ellentétben a természetes lefolyás során képződött ellenanyagokkal – nagyon jól véd a brazil ellen. Mindegyik oltást egyfajta tüskefehérjéből csinálták. Ezt úgy kell elképzeljük, mintha mondjuk az én kezemet tették volna bele az oltásba. De van, akinek a fiam kezét tették bele, és van, akinek a feleségem kezét. Mindegyik oltóanyagba mást-mást tettek bele. Egymás kesztyűi valamennyire jók, de a kisfiam kesztyűje már nem biztos, hogy rájön az én kezemre is. Tehát különböző vírusok kerülnek bele az oltásokba és ezek különböző ellenanyagokat csinálnak. Ebből a szempontból az, hogy Magyarországon ki ezt az oltást kapta, ki azt, még lehet előnyös is, mert az egyik az egyik vírusvariánst védi ki, a másik a másikat. Lehet, hogy ez még jól sül el.

Tanulságok

Meg kell állapítsuk, hogy nagyon sok mindent nem tudunk még; sem azt, hogy mi lesz a védettséget jelentő ellenanyagszint, sem azt, hogy meddig tart az immunitás, és különösen azt nem, hogy a különböző mutánsokra vonatkozóan mindezek hogyan fognak változni. Ameddig ezeket nem tudjuk, a lakossági teendők közül a legfontosabb az, hogy ha betegek vagyunk, ne menjünk sehova. Fontos a kötelező maszkhasználat betartása az összes közösségi beltéren, beleértve munkahelyünket is, a távolságtartás, a gyakori kézmosás, szellőztetés, a légkondicionáló kerülése, valamint a közös étkezések kerülése zárt térben (étteremben, munkahelyen, baráti-, stb. rendezvényen). Csak a közösségi terek elhagyásakor vehetjük le a maszkot, és amikor hazaérkezünk kötelező az alapos kézmosás, és a ruhacsere is ajánlott. Az egy helyiségben tartózkodó emberek számát korlátozni kell, hogy betartható legyen a másfél-két méteres távolságtartás! Nyilvánvalóan a puszilkodást kerülni kell, és célszerű, ha a munkahelyünkön is saját poharunk és evőeszközünk van. Kerüljük a zárt tereket!

A vírusmutációk, azaz variánsok folyamatosan képződnek, közülük a legéletképesebb szaporodik és válik dominánssá.

A diagnosztikában jók és jól használhatók az antigén gyorstesztek, amik elősegíthetik a korai kezelésbejutást.

Első részMásodik rész

Vélemény, hozzászólás?