Melyik a legbiztonságosabb fogamzásgátlási módszer a teherbe esés szempontjából?
Mi jut eszedbe először, ha a fogamzásgátlás kerül szóba?
A legtöbb nő ilyenkor azonnal az óvszerre és/vagy a fogamzásgátló tablettákra gondol. Ez teljesen érthető, hiszen – egy 2009-es hazai vizsgálat alapján, amelyben a fogamzásgátló eszközöket alkalmazó nőket vizsgálták – a párkapcsolatban élő nők 36,8 %-a óvszerrel, 30,5, %-a pedig hormontartalmú tablettával védekezik.
„Hódítanak” még az ún. természetes módszerek, ezeket 13,4%-ban alkalmazzák a nem kívánt terhesség megelőzésére. Természetes módszerek alatt jellemzően a megszakításos közösülést (8 %) és a naptármódszert (2 %) értjük, de a vizsgálatban említésre kerültek még a lokális szerek és a hüvelyi pesszárium is.
Figyelemre méltó, hogy a nők csupán 18 %-a él intrauterin, azaz méhen belüli fogamzásgátló eszközökkel. Ezen kívül, használatban vannak még (1,3 %) egyéb hormonális fogamzásgátlási módszerek, mint például az injekció, a hüvelygyűrű, az implantátum1 és az ún. esemény utáni (72 órás), vagy más néven sürgősségi tabletta, amely azonban nem értelmezhető általános fogamzásgátlási módszerként.
Minél többet ismerünk, annál nagyobb valószínűséggel választjuk a számunkra legmegfelelőbbet
Ilyen széles tehát a fogamzásgátló módszerek skálája, mégis nagyon kevés nő van tisztában a lehetőségek többségével, vagy, ha ismerik is őket, nem bíznak meg más módszerekben, így rutinból a tablettát és/vagy az óvszert választják a nem kívánt terhesség elkerülésére.
Nem elég azonban tudni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, a választáshoz szükséges tudnunk, egy-egy fogamzásgátlási módszer mennyire megbízható, mely tényezőt azonban a választás során nem minden nő veszi figyelembe. Sokszor inkább kényelmi, vagy érzelmi szempontok alapján döntenek és legtöbbször nem is gondolják, hogy ezzel a nem kívánt teherbe esés kockázatának lehetőségét növelik.
Honnan tudjuk meg, hogy melyik fogamzásgátló módszer mennyire hatékony?
De mit is jelent a tipikus használat?
Vegyük például a fogamzásgátló tablettát:
Bárkinek, aki szedett már ilyen tablettákat, és csak egyetlen szemet is elfelejtett bevenni, ismerős lehet az a hirtelen ijedtség és szorongás, amit akkor érzett, amikor rájött, hogy kimaradt egy szem gyógyszer. Ez, akármilyen gondosan és nagy odafigyeléssel szedjük is a tablettát, bármikor megtörténhet, és már ez az egyetlen egy kimaradt tabletta is jelentősen megemeli a teherbe esés kockázatát. Természetesen, minél rendszertelenebbül szedi valaki a tablettát, annál valószínűbb a teherbe esés lehetősége.
Tehát a tipikus használat azt jelenti, hogy ha nem 100%-os gondossággal, nem a legtökéletesebb odafigyelés mellett történik a használat, akkor ilyen arányban fognak alakulni a nem kívánt teherbe esések számai.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os kimutatása alapján, ha a nők semmilyen védekezési módszert nem alkalmaznak, egy éven belül 85 %-uk teherbe esik. Spermicidek2 használata esetén az első évben, tipikus használat mellett teherbe eső nők aránya 28 %. Naptár módszerek használata mellett a nők 24 %-a, megszakított közösülés esetén pedig 22 %-uk esett teherbe az első évben. A naptár módszerek alkalmazása esetén a gondot legtöbbször az okozza, hogy a nők nincsenek tisztában azzal, hogy a ciklusuknak csak a második fele fix. Ez azt jelenti, hogy a peteérésig eltelt idő változhat, csupán a peteérés és a menstruációs vérzés megjelenése közötti idő állandó, így tehát a peteérés napjának kiszámolása kevéssé megbízható.
Kondom használata mellett a teherbeesési arány 18 %-ra és 21 %-ra változott, attól függően, hogy férfi, vagy női kondomot alkalmaztak a felek. Ez esetben a legtöbbször mechanikus okok, szakadás, lecsúszás, felhelyezési, illetve alkalmazási hibák vezetnek a nem kívánt terhességhez.
Azon nők közül, akik fogamzásgátló tablettákat alkalmaztak a nem kívánt terhesség elkerülésére, a nők 9 %-a esett teherbe az első évben. A tabletták hatástalanságát szintén több tényező okozhatja: ilyen például a különböző gyógyszerekkel való kölcsönhatás, hiszen sokszor eszünkbe sem jut, hogy egy-egy gyógyszer akár hatástalaníthatja is a fogamzásgátló tablettát. De előfordulhat az is, hogy hányás, esetleg hasmenés hatására a tabletta hatóanyaga még a felszívódás előtt kiürül a szervezetből. Hasmenés okozója lehet például a laktóz intolerancia, ami különösen releváns ha tudjuk, hogy sok fogamzásgátló tabletta tartalmaz laktózt. A tabletták esetében további problémát okozhat még a vivőanyag-allergia miatti felszívódás csökkenés is.
Az implantátumot használó nők kevesebb, mint 1%-a esett teherbe az első évben, és szintén kevesebb, mint 1 % esett teherbe azon nők közül, akik réz ionokat (melyek spermaölő hatásúak, azonban a nő szervezetében nem szívódnak fel) kibocsátó hormonmentes méhen belüli eszközt, hormontartalmú méhen belüli eszközt vagy sterilizációs műtétet választottak a teherbe esés elkerülésére.
1Implantátum: a felkar bőre alá helyezendő, henger alakú, hormontartalmú fogamzásgátló eszköz.
2Spermicidek: hüvelyi film, habok, krémek, gélek, illetve vaginális kúpok, amelyek spermaölő hatásúak.
A cikkhez használt források
- World Health Organization, Department of Reproductive Health and Research (2016): Selected practice recommendations for contraceptive use.
- Makay Zs. (2014): Fogamzásgátlási módszerek alkalmazása párkapcsolatban élő nők körében. In Spéder Zsolt (szerk.): A család vonzásában. Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. 127-156.