Csókbetegség, Pheiffer- féle mirigyláz, mononucleózis vagy mono kifejezések mind ugyanazt a betegséget takarják. Összegyűjtöttük a főként fiatalok körében terjedő, Ebstein-Barr vírus (EBV) által okozott kórról a 7 leggyakoribb tévhitet.
-
Csak a tiniket érinti.
Bár igaz, hogy leggyakrabban a kamaszok érintettek, de felnőttek és kisgyermekek ugyanúgy elkaphatják (gyermekkorban általában nem okoz tüneteket). Sok a tünetmentes eset, emiatt a megbetegedések csak szórványosak ahhoz képest, hogy mennyien eshetnek át a fertőzésen életük során. Nyugat- Európában a lakosság több mint 95 %-a 30 éves koráig megfertőződik EBV-vel, az amerikai gyerekek 50%-a pedig 5 éves kora előtt átesik rajta. (Közép- Afrikában csaknem minden gyermek már 3 éves korára átesik a fertőzésen.)
-
Kizárólag csókolózás útján terjed.
Nevét onnan kapta, hogy leggyakrabban nyállal terjed, de nem kizárólag. Közös edények, poharak használatával, vízipipázás során is fertőződhetünk. Illetve terjedhet még orrváladékkal, vérrel és ondóval is. (Pl.: szobatárstól tehát csak akkor kaphatjuk el, ha mindent közösen használunk). Ugyanakkor nehéz megmondani, hogy kitől is kaptuk a betegséget, mivel a vírust hordozó és terjesztő egyénekből csak minden 3. betegszik meg ténylegesen.
-
A fájó torok az egyetlen tünet.
Torokfájás, láz, levertség jelzik a monot. Leggyakrabban rossz közérzettel, hőemelkedéssel kezdődik, ami hosszan tartó, magas lázba fordul, melyhez tapintható és látható nyirokcsomó- megnagyobbodás társul. Más, kevésbé gyakori tünetek a fejfájás, ízületi- és izomfájdalom, hátfájás, kiütések, hasfájás és nehézlégzés. Laborvizsgálatok során a vérképben ijesztő eltéréseket tapasztalhatunk, akár leukémiával is összetéveszthető értékek, nagyon rossz májfunkciós paraméterek. Ultrahang vizsgálattal pedig a lép és máj megnagyobbodása igazolható. A májkárosító anyagok bevitelét ilyenkor csökkenteni javasolt (alkohol, gyógyszerek, fogamzásgátló tabletták).
-
Antibiotikumra van szükség.
Mivel a mononucleózist vírus okozza,így az antibiotikum hatástalan. Sőt, a helytelenül felírt antibiotikum (amoxicillin, ampicillin) egész testre kiterjedő kiütéseket és viszketést okoz. Sokszor ekkor ismerik fel először, hogy mononukleózisról van szó. Ezért is fontos, hogy lázra és torokfájásra ne kezdjünk el rögtön antibiotikumot szedni.Célzott terápia, védőoltás a betegségre nem létezik, csak a tünetek kezelése. Jól működő immunrendszer általában 2 hét alatt magától leküzdi. A láz csökkentésére és fájdalomcsillapításra acetaminophentés ibuprofent érdemes használni és figyelni a fokozott folyadékbevitelre. Az aspirin kockázatos vírusfertőzés után, mivel Reye- szindrómát okozhat. Antibiotikumra egyedül akkor lehet szükség, ha a beteg baktériummal is felülfertőződött.
-
Többször is megbetegedhetünk mononucleózisban.
Amíg az EBV egész életedben jelen van a testben, nem betegedhetünk meg újra, a fertőzés tehát védettséget jelent. Vagyis a vírus „szunnyadó” állapotban megmarad a szervezetben, így újra megbetegedni nem, de másokat megfertőzni lehetséges.
-
A csókbetegség veszélytelen.
Bár a szövődménymentesen lezajló fertőzéstől nem kell megijedni, a ritkán előforduló szövődmények viszont súlyosak. Pl.: lépruptúra (a lép megnagyobbodása miatt fennáll a veszélye, hogy a lép tokja elszakad és életveszélyes belső vérzés alakul ki), májgyulladás, sárgaság, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, vérszegénység, a légzőnyálkahártya súlyos duzzanata, Guillan-Barré szindróma, Burkitt-limfóma.
-
Ha elkapom a vírust, azonnal megbetegszem.
A vírus akár 30-50 napig is lappanghat és szaporodhat a szervezetben, mielőtt bármilyen tünetet észlelnénk. Továbbá a vérvizsgálat sem ad mindig pozitív eredményt. A felnőttek 15 %-nak a tesztje negatív elsőre, bár monojuk van. (Néhány egyénnél akár 18 hónapig is jelen lehet a nyálban a vírus, így tünetmentes fertőzőforrást jelentenek.)
Források:
https://www.keckmedicine.org/6-mono-myths/
https://www.lexingtonclinic.com/kentuckyent/infectiousmononucleosis.html
