A testsúly szabályozása az emberekben összetett, genetikai, élettani és viselkedési tényezőkből áll. Leegyszerűsítve a testtömeget az energiafelhasználás és energiabevitel aránya határozza meg.
A szabályozás számos mechanizmusa még ma is ismeretlen, de az biztos, hogy a hormonok egymásra és önmagukra is visszaható működésének köszönhető. A testtömeg állandósága az energiabevitel és energiafelhasználás egyensúlyának következménye. Az elhízás oka leggyakrabban ennek az egyensúlynak a felborulása.
A biológiai szervezetek energiát használnak fel eredendően minden nap a túléléshez és az élelemszerzéshez. Az anyagcsere hatékonyság arra az energiamennyiségre utal, melyet a szervezetnek rá kell fordítania az adott mennyiségű munka elvégzésére. Ez a metabolikus hatékonyság különböző a fajok között és egyének között is. A magas anyagcseréjű egyének kevesebb energiát fejtenek ki ugyanazon munka elvégzéséhez. Az evolúció során ezek az egyedek jutottak előnyhöz és éltek túl. Azok az egyedek szelektálódtak, melyek kontrollálni tudták testsúlyukat, vagyis megakadályozni az elhízást. Ennek háttere, hogy egy nagyobb méretekkel rendelkező egyed nehezebben tudott vadászni illetve menekülni. A különböző organizmusok nagyon alkalmazkodóak az energia megszerzésének és tárolásának szempontjából. A gerincesek az energiát zsír formájában tárolják (1 g zsír kétszer annyi energiát tartalmaz mint szénhidrát vagy fehérje).
Környezeti tényezők
Az életstílusnak és szokásoknak nagy befolyása van a testsúlyra. Az elmúlt évtizedekben világszinten gyorsan emelkedett az elhízottak aránya (az USA-ban 66%!) és ennek egyik oka mindenképpen a környezet. Soha nem volt ennyire egyszerű a táplálékszerzés ilyen kevés ráfordított energiával, mint napjainkban. Sokan elfelejtik azt a tényt is, hogy amikor „csak” folyadékot fogyasztunk, rengeteg kalóriát juttatunk be a szervezetünkbe észrevétlenül. A legnagyobb tévhit talán a diétás üdítőkkel hozható összefüggésbe. Ezek ugyanis „becsapják” szervezetünket. Az édes íz erős reflextevékenységet vált ki, hamisan szénhidrátból érkező energia érkezését jelzi az agynak, de az éhségérzet mégsem csillapodik. A máj viszont a hamis jelre leállítja a zsírbontást és zsírraktározást kezd újra. Ha fogyni szeretnénk az ízesítetlen, sima víz a legjobb választás.
A környezeti tényezők változása nem csak direkt módon hat a testsúlyra, hanem indirekt módon, a gének újraprogramozásával, epigenetikai szinten is hatással van a következő generációk elhízására. Ez a világszintű elhízás adaptáció a kóros környezethez.
Sokan nem számolnak azzal, hogy számos gyógyszer is okozhat súlygyarapodást, pl. hormonkészítmények, szteroidok, szívgyógyszerek, hangulatjavító szerek, vagy akár a migrén elleni gyógyszer is. Minden negyedik hangulatjavító gyógyszert szedő személy átlagosan 5-15 kg-ot hízik a szedés időtartama alatt. Ennek magyarázata összetett, hangulati, idegrendszeri és metabolikus tényezők is szerepet játszanak benne. Egyrészt a hangulat javulásával nő az étvágy, másrészt az antidepresszív szerek hatására emelkedik a vérben a koleszterin, triglicerid és LDL mennyisége, a cukorháztartás pedig felborul. Egy újonnan bizonyítást nyert tényező szerint pedig az antidepresszánsok hatással vannak az agyi jutalmazó központra, amely a gyógyszerek hatására érzéketlenné válik, ezáltal az evést nem követi örömérzés, ezért egyre többet kell enni, hogy a boldogságérzet kialakuljon.
A hormonális fogamzásgátló tabletták is okoznak testsúlynövekedést háromféle módon. Az első hónapban ennek oka a fokozott vízvisszatartás. Az első 12 hónap során tapasztalható hízás oka az ösztrogén zsírépítő hatása és az ösztrogénnel szembeni fokozott érzékenység. Az első év után tapasztalható testsúlygyarapodást a progeszteron tartalmú készítményeknél pedig a progesztinek építő hatása okozza.
Élettani tényezők
A táplálékfelvétel és testsúly szabályozása az ideg- és hormonrendszer által szabályozott. Az energiafelhasználásban kiemelkedő szerepe van a pajzsmirigy hormonoknak. A pajzsmirigy alulműködése testsúlynövekedéssel jár, ami nem annyira látványos, mint fordított esetben a testsúly csökkenés, pajzsmirigy alulműködés esetén.
Az inzulin az egyik ősi testsúlyt szabályozó hormon. Anabolikus hormon, mely a vércukorszint szabályozásáért és a zsírraktározásért felelős. Segít a glükóz sejtekhez való szállításában, ahol energiaforrásként hasznosul vagy zsírként raktározódik. Az egészségtelen táplálkozás hosszú távon inzulinrezisztenciát okoz, ami pedig a hosszan tartó magas inzulin szint által elhízáshoz vezet.
Az elmúlt évek legújabb felfedezése a leptin hormon, amely a zsírsejtekből szabadul fel, az étvágyat szabályozza és a telítettség érzését küldi az agynak. A helytelen táplálkozással viszont egyre több zsír raktározódik, melyből egyre több leptin szabadul fel, ezért egy idő után a testünk érzéketlen lesz a leptinre és az agyunk nem kap többé stop jelet az evésre.
A diéta indukálta fogyás az emelkedett éhgyomri és étkezés utáni ghrelin szinttel hozható összefüggésbe. Ellenkező hatású a leptinnel, éhséget szabályzó hormon. Az üres gyomor termeli és jelet küld az agynak, hogy ennünk kell, illetve serkenti a zsírraktározást. A vérben magas szintje evésre késztet, ezért érdemes kerülni a koplalást. Az elhízott emberek érzékenyebbek a ghrelinre. A fogyás utáni magas ghrelin szint testsúlynövekedést eredményez.
A stresszhormon, a kortizol stresszhelyzetben szabadul fel. Az energiaháztartást szabályozza az által, hogy zsírt és glükózt szabadít fel a raktárakból. Ha szintje tartósan magas, a szervezet nem tudja felhasználni és ez elhízáshoz vezet. Ez a hormon okozza a fogyás után tapasztalható megnövekedett éhség érzetet.
A nemi hormonok is hatással vannak a testsúlyra. A túl magas és túl alacsony ösztrogénszint is vezethet elhízáshoz. Amikor a szervezetben túl magas az ösztrogénszint, az inzulintermelő sejtek stressz állapotba kerülnek, ami inzulin rezisztenciához, majd elhízáshoz vezet. Továbbá a teltségérzetre is hatással van. Amikor pedig az ösztrogénszint alacsony (általában menopausa előtt), a szervezet egy másik ösztrogénforráshoz, a zsírsejtekhez fordul. A zsírraktárak növekednek, hogy pótolják az ösztrogént.
Genetikai tényezők
Bár vannak olyan genetikai faktorok, melyek az elhízás minden típusában egyaránt érvényesülnek, a túlsúly két jellegzetes megjelenési formájának (alma/centrális vagy körte/perifériás típusú) vannak egymástól eltérő genetikai komponensei. Ikerkutatások vizsgálták, hogy a gének szerepet játszanak bizonyos hormonok kifejeződésében, de ennek hatása az elhízásra elhanyagolható.
A legújabb kutatások szerint az ún. beállított pont teória az oka, amiért a csökkent testsúlyt hosszú távon nehéz megtartani, mivel egy visszacsatolási rendszeren keresztül akadályozza meg a szervezet az ettől a ponttól való jelentős eltérést. Az anyagcsere-hatékonyság változásának ugyanis van egy alsó és felső határa.
Más kutatások rámutattak, hogy nem csak az alacsony szénhidrát- és zsírtartalmú diéta lehet kulcs a fogyáshoz, hanem az alacsony fehérjetartalmú is.
Ami biztos, hogy ha az energiafelhasználást növeljük az energiabevitellel szemben, a testsúlycsökkenés biztosan bekövetkezik.
