Az izzadás hűti a testet, kiüríti a salakanyagokat és enyhén savas (pH 3,8-5,6) kémhatásával a bőrfertőzések elleni védekezést segíti.

Két típusú verejtékmirigy van, az egyik testszerte megtalálható, bár mennyisége testtájanként változik (például a legerősebben izzadó tenyéren, talpon 400-600/négyzetcentiméter, míg a törzsön csak 75/négyzetcentiméter). Működését elsősorban idegrendszeri és érzelmi hatások szabályozzák.

Az apokrin verejtékmirigyek csak egyes bőrterületeken (például hónalj, emlőudvar, nemi szervek, végbélnyílás) fordulnak elő, váladékukat folyamatosan termelik és elsősorban hormonális-idegrendszeri hatásra ürítik ki. Lúgos vegyhatású, könnyen fertőződik és bomlik.

Hogyan alakul ki a testszag?

Eredetileg az apokrin mirigyek váladéka szagtalan, de a bőrön élő és bizonyos körülmények között elszaporodó baktériumok enzimjeikkel bontják és kémiailag megváltoztatják az izzadság alkotórészeit, amely így avas zsírszagú lesz. Ennek a testhajlatok kedveznek, például hónalj, ágyék, vagy ahonnan a nedvesség nem tud könnyen elpárologni (például vízhatlan ruházat, cipő).

Egyes anyagok, mint például a C-vitamin, folsav, fokhagyma, B1-vitamin, kiválasztódik a verejtékben, és kellemetlen szagot árasztanak. A B1-vitamin élesztő szaga riasztja el a szúnyogokat.

Színes izzadás

A színes izzadásnak, amikor a hajlatokban megfogja a verejték a ruhaneműt, általában külső oka van.

Az egyik lehet bakteriális fertőzés. Ilyenkor a megbetegedett szőrszálak vastagabbak, feketés vagy sárgásvörös színűek és az izzadság igen kellemetlen szagú. A megoldás: a beteg szőrszálak levágása, leborotválása, majd enyhe fertőtlenítő hatású hintőporos vagy ecsetelős utókezelés.

Ritkán előfordul, hogy a szervezetbe került anyag, például rum vagy festékanyag választódik ki színes oldat formájában a bőrfelszínen.

A fokozott verítékezésről

Fokozott izzadásról akkor beszélünk, ha normális környezeti hőmérsékleten és testnyugalomban fokozott a verejtékezés. Lehet egész testre kiterjedő vagy lokális.

Előbbiek hátterében állhat lázcsökkenés, elhízás, sokízületi gyulladás, köszvény, pajzsmirigytúltengés, daganatos legyengülés, tüdő-tbc, hormonrendszeri változás (nőknél menopauza) stb. Egyes gyógyszerek is előidézhetik, például szalicilátok, szteroidok (kortizol).

A helyi izzadásnak is több oka lehet. A tenyéren-talpon fokozódó verejtékezés oka rendszerint feszültség, szorongás, stressz. Gyakran olyan fokban jelentkezik, hogy a lábon a talpon, a sarkon a felázott szarurétegben apró gödröcskék keletkeznek a bakteriális bontás következtében. Féloldali verejtékcsorgás a bőrön idegrendszeri-beidegzési zavart jelez és azonnali kivizsgálás szükséges.

A túlzott izzadás ellentéte a verejtéktermelés hiánya. Általános oka lehet pajzsmirigy-alulműködés, szív-keringési zavar, vesebetegség, nagyfokú folyadékvesztés miatti kiszáradás, tallium-, ólommérgezés, külsőleg bőrgyulladás után vagy helyileg alkalmazott formalin, glutáraldehid, alumínium-klorid, szalicilsav vagy egyéb szárító-edző hatású vegyszerek hatására. Ionizáló sugárzás (például röntgenkezelés) is elpusztíthatja a verejtékmirigyeket, és a bőr sorvadásával kínos bőrszárazság lép fel.

Miliáriának hívják azt az állapotot a bőrön, mikor a verejtékmirigyek kivezető csövei a bőrben elzáródnak és a verejték nem tud kiürülni. A bőrön gombostűfej nagyságú kristálytiszta hólyagok keletkeznek, ritkán gyulladt alapon. Különösen lázas betegség vagy napozás után szokott jelentkezni. Általában magától visszafejlődik.

Mit tehetünk a testszag ellen?

A legegyszerűbb teendő a mosakodás – de nem mindegy, hogy mivel. A lúgos detergensek, szappanok, tusfürdők rontják a bőr savas vegyhatását, így elősegítik a baktériumok szaporodását. Ezért törekedjünk enyhén savas pH-jú tisztálkodó szerek használatára.

A tisztításon túl léteznek további speciális szagtalanító, dezodoráló szerek, melyek nem az izzadság kiválasztását, hanem bakteriális bontását akadályozzák meg.
Magát a verejtékezést megakadályozni nem szerencsés, mivel ha a folyamatosan termelődő apokrin mirigyváladék nem ürülhet ki, idővel túlfeszíti és begyullasztja a mirigyet és kialakulhat például a hónaljban az igen kellemetlen és fájdalmas verejtékmirigy-gyulladás, amit legtöbbször operálni kell.

A hirtelen kialakuló akár fokozott, akár csökkent verejtékezés legtöbbször belső szervi eredetű, emiatt mindenképpen orvosi kivizsgálás szükséges.