A kutatók három közösségi platformra összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében.
A vizsgálat elején a résztvevőkkel kitöltettek egy kérdőívet a hangulatára vonatkozóan. A hallgatókat véletlenszerűen két csoportra osztották: a kontrollcsoport tagjai a szokásos módon használhatták a közösségi oldalakat, míg a másik csoportnak napi 10-10 percre kellett korlátoznia a Facebook, Snapchat és Instagram használatát.
Érezhető a változás
A következő három hétben a résztvevőknek képernyőfotókat kellett készíteniük iPhone-juk akkumulátorának használatáról, hogy a kutatók heti bontásban lássák, hogy az egyes alkalmazásokat mennyi ideig használták.
Ezután a kutatók megvizsgálták, hogy az egyes résztvevőknél milyen mértékű volt “a valamiből való kimaradástól félelem”, a szorongás, a depresszió és a magány érzése.
“Ha az ember a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depressziót és a magányt. Ez a kedvező hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akiknek depressziója súlyosabb volt a tanulmány kezdetén” – mondta a kutató.
Hozzátette: az eredmények ugyanakkor nem azt jelentik, hogy a 18-22 éves korosztály tagjainak teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat, de az applikációk használatának korlátozása hasznos lehet számukra.
Nem jó, ha a közösségi médiához igazítjuk életünket
A közösségi médiával foglalkozó irodalmak egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek.
“Amikor az ember mások életét nézi, különösen az Instagramon, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb, mint a sajátja” – magyarázza a kutató.
Ugyanakkor nem lehet tudni, hogy ezek az eredmények más közösségi platformok és korcsoportok esetében, illetve eltérő körülmények között is érvényesek-e.
Bár a tanulmány nem határozza meg azt az optimális időt, amelyet a felhasználóknak ezeken a platformokon kellene tölteniük vagy, hogy miként lehetne ezeket a legjobban használni, az eredményekből mégis kirajzolódik két olyan következtetés, amelyek betartása egyetlen közösségimédia-felhasználónak sem árthat.
Először is csökkenteni kell a szociális összehasonlításra alkalmat adó lehetőségeket. “Amikor az ember nem azzal van elfoglalva, hogy a kattintásvadász tartalmakat bújja a közösségi médiában, akkor több időt szentel azoknak a dolgoknak, amelyektől elégedettebb lesz a saját életével. ”
Másodszor, mivel ezek a platformok még jó ideig az életünk részei maradnak, ezért a társadalomnak ki kell találnia, hogy miként lehetne ezeket úgy használni, hogy a legkevésbé ártsanak a felhasználóknak.
