A női nemi hormonok kulcsszerepet játszanak a nemi fejlődésben, szaporodásban és az általános egészségi állapotunkban. A hormonok azok a kémiai hírvivő anyagok, melyek szabályozzák egész belső működésünket.
A nőkre gyakran könnyedén mondják amikor viselkedésük megváltozik: „Biztos megint a hormonok!” Tény, hogy a hormonok felelősek a hangulat szabályozásától kezdve az étvágyon át nagyjából mindenért. De ez a következtetés valóban ilyen egyszerű lenne?
A hormonok az endokrin rendszer mirigyeiben termelődnek, amelyek a női nemi hormonok esetében az ovárium és a mellékvesekéreg. A két fő női hormon az ösztrogén és a progeszteron. (A tesztoszteron férfi nemi hormonnak tekinthető, de a nők is termelik kis mennyiségben.) Szintjük életünk során folyamatosan ingadozik. Az életkor, terhesség, menopauza, stressz, menstruáció, gyógyszerek mind hatással vannak a hormonszintekre.
Ösztrogén (ösztradiol, ösztriol, ösztron)
Valószínűleg a legismertebb női hormon. Neve a latin ösztro (termékeny életszakasz) és gén (létrehozó) szavakból ered. Legnagyobb részben a petefészekben termelődik, de kis mennyiségben a mellékvesekéreg is termeli (terhesség alatt pedig a méhlepény is). Nagy szerepet játszik a pubertás, terhesség, menstruáció és menopauza során, serkenti a peteérést, az emlőszövetek növekedését és a méhnyálkahártya újraképződését. Szintén hatással van az agyi működésekre, szív-és érrendszerre, csont- és izomrendszerre (védi a csontokat), a haj és bőr állapotára (hidratálva tartja a bőrt). Az ösztrogén szintje a ciklus első felében emelkedik, röviddel a peteérés előtt hirtelen lecsökken, majd a ciklus második felében ismét emelkedik kissé, végül pedig újra csökken az ösztrogének koncentrációja.
Progeszteron
Neve a latin pro (valamiért) és gestatio (terhesség) szavakból ered. A petefészek, a mellékvesekéreg és a placenta termeli. Segít felkészíteni a testet a terhességre, előkészíti a „terepet” a spermiumok befogadására. Szintje meredeken emelkedik és csökken a mentruációs ciklus alatt. A progeszteron-csúcs előtt, a ciklus 10-14 napján a progeszteron fokozatos emelkedése energizálja a gondolkodást és a magatartást.
Tesztoszteron
Habár férfi hormonként tartják számon, a nők is termelik. Hatással van a megtermékenyülésre, menstruációra, libidóra, csontsűrűségre és a vörösvérsejt termelésre. Az infertiltás legfőbb okának, a policisztás ovárium szindrómának (PCOS) a hátterében a túl sok tesztoszteron termelése áll.
A PMS
Premenstuációs szindrómának (PMS) nevezzük a menstuáció megjelenése előtti napokban tapasztalható tünetek összességét, melynek legfőbb jellemzője a hangulatingadozás. Ekkor az ösztrogén szint csökken, a progeszteron szint viszont meredeken emelkedik. Az ösztrogén a szerotoninnal („boldogság hormon”) van kapcsolatban, a progeszteron pedig az agy szorongásért, félelemért és depresszióért felelős régiójával. A progeszteronnak van egy hangulat kiegyensúlyozó hatása is. A hormonok hangulatszabályozó hatása azonban nem csak a nőket érinti. A férfi fogamzásgátló bevezetését segítő klinikai kutatás azért maradt abba, mert a férfak nem tudtak megbírkózni az olyan mellékhatásokkal, mint akné, injekció okozta fájdalmak és hangulatingadozás.
Menstuációs ciklus
A mentruáció első napját jelölik a női ciklus első napjának. A ciklus 3 szakaszból áll. Az első a follikuláris fázis. Alacsony ösztrogén és progeszteron szinttel kezdődik, amely ingerlékenységet és hangulat változást okozhat. Ebben a szakaszban az agyalapi mirigy 2 hormonjának (FSH és LH) hatására kezd emelkedni az ösztrogén és nőni kezd a domináns tüsző a petefészkekben, amely szintén ösztrogént termel. Ez az emelkedett ösztrogénszint endorfin felszabaduláshoz vezet, ami növeli az energiaszintet és kedély javulást hoz. Ekkor történik a méhnyálkahártya előkészítése is az esetleges terhességre.
Ovuláció: Az érett petesejt ekkor kiszabadul a tüszőből a hasüregbe, a méhkürt előtti térbe. Mindez LH és ösztrogén hatására következik be. A petesejt innentől kezdve 12-24 óráig életképes, tehát ennyi idő áll rendelkezésre a megtermékenyítésre. Ekkor kezdődik el a luteális fázis, melynek során a petesejt vándorol a méhkürtben, ezzel egyidőben pedig a sárgatest által termelt progeszteron előkészíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyített petesejt befogadására. Megtermékenyítés nélkül az ösztrogén és progeszteron szintje csökken. Végezetül a petesejt és a megvastagodott méhnyálkahártya a hüvelyen keresztük vérzés kíséretében távozik, ezzel pedig az új ciklus veszi kezdetét.
A mesterséges havi vérzés
A legnagyobb tévhit a hormonális fogamzásgátló tablettákkal kapcsolatban az, hogy szedésük során menstruálunk. A szedés alatt tartott szünetben ugyanis csupán egy mesterséges „menstruáció” vagy helyesebben megvonásos vérzés tapasztalható . Ennek oka az, hogy a feltalálása idején (60’-as évek) a szociális nyomás miatt csak úgy tudták elfogadtatni a nőkkel a tablettát, hogy közben a menstuáció látszatát kelti. A hormonális fogamzásgátló tablettákban az ösztrogén és progeszteron hormonok helyett szintetikus úton kifejlesztett társaikat (etinilösztradiol, levonogestrel, stb…) találjuk.
Ezek a szintetikus szteroidok a természetes hormonokhoz hasonló molekulák, ez által fejtik ki hatásukat, vagyis nyomják el a petefészek normális működését, megakadályozva ezzel az ovulációt ill. kiiktatva a menstruációt. A tabletta hatásmechanizmusa nagyjából úgy foglalható össze, hogy terhességet szimulál a szervezetben (csak szimulál! tehát a terhesség valódi pozitív hormonális hatásai elmaradnak), felfüggeszti a peteérést. A hosszantartó fogamzásgátló tablettaszedés után előfordulhat hosszabb vérzéskimaradás, és akár több hónapra is szükség lehet, amíg visszaáll a hormonrendszer a normális kerékvágásba (átlagosan 15-82 nap között tér vissza a normális menses). Ezt nevezzük post-pill amenorheának.