Abban, hogy a nyár közepén mire érdemes odafigyelni, segít a pollen naptár. Látható hogy a pázsitfűfélék mellett a gyomnövények virágpora található meg leginkább a levegőben. Ezek között is a rokon fészkes virágzatú növények emelhetők ki. A fekete és fehér üröm mellett a legjelentősebb allergén a parlagfű.
A szerbtövis, a margitvirág, az aranyvessző s a gyermekláncfű jelentősége nem túl nagy az allergia tekintetében. Egyéb libatopfélék, így a libatop, ballagófű vagy disznóparéj, csalán, falgyom, útifű, lórom, egyéni érzékenységet igen, de önmagukban erősebb allergiás tüneteket nem nagyon okoznak.
Természetesen figyelembe kell venni, amit az allergiavizsgálatokon is gyakran tapasztalunk, hogy egy személy több allergénre is mutathat erős érzékenységet. A növényrendszertani hasonlóság miatt gyakori a fűkeverék, gabona együttes érzékenysége, vagy a parlagfű, fekete üröm szenzitizáltsága együtt.
Keresztallergia is előfordulhat
A pollenallergiások egy része bizonyos zöldség vagy gyümölcs elfogyasztása után allergiás tüneteket tapasztalhat, melyet szaknyelven orális allergiaszindrómának nevezünk. Magyarra lefordítva ez “szájallergiás tünetegyüttes”-nek felel meg, melyre az alábbiak jellemzők: az étel elfogyasztása után nyelv- és ajakduzzanat, nyelv-, szájpadviszketés, melegségérzés, nyakon vagy testszerte jelentkező bőrpír, erősebb szívdobogás jelentkezik. Súlyosabb esetben gégeödéma is előfordulhat.
Ennek oka a virágporok és ezen gyümölcsök, zöldségek közötti keresztreakció.
A keresztallergiákról
A legfontosabb keresztreakciók gyomnövények esetén:
Feketeüröm-érzékenység esetén: sárgarépa, petrezselyem, banán, dinnye, zeller és a vermutital fűszere.
Parlagfű-allergiásoknál: dinnye, banán, cukkini, uborka, egyes fűszerek okozhatnak kellemetlen tüneteket.
A parlagfű hazánkban a legagresszívabb és leggyakoribb allergén. Míg 1950-ben a ranglistán a huszonegyedik helyet érte el, úgy 1988-ban a ragsorban már negyedik volt, 1997 években pedig előlépett vezetőként a hazánkban leggyakoribb gyomnövények listáján. A fiatal növény a “büdöskére” emlékeztet eléggé jellegzetes levélzete alapján. A növény csúcsán található eléggé egyszerű, sárgászöld színű virágfüzérekben egyetlen növény körülbelül 8 milliárd virágporszemet képes a levegőbe bocsátani.
A növény július végétől az első fagyok beálltáig akár október végéig is virágzik, így virágpora a légtérben szinte folyamatosan megtalálható. Különösen a száraz, meleg, szeles idő kedvez a pollenek tovaterjedéséhez. Az időjárási, légnyomásviszonyok mellett egyéb tényezők is befolyásolják pollentermelését. Az aszályt ugyan jól tűrő, de kisebb termetű, 10-20 cm-es példányok kevesebb virágport szórnak. A parlagfű ellensége, a rozsdagomba is szerepet játszhat elterjedésében.
A hegyvidéki levegő előnyös
A hegyvidéki levegő több szempontból is ideális lehet a parlagfűérzékeny betegek számára. Itt a levegőszennyezettség kisebb mértékű, az erdőkben háborítatlan területen a parlagfű nem őshonos növény, valamint az atkák az 1000 méteres magasságban már alig találhatók meg.
Augusztusra pedig az erdők fáinak pollentermelési időszaka befejeződött, a fenyők virágpora pedig egyébként sem okozhat allergiás tüneteket. Tapasztalatok szerint a Balaton környéke sem ideális nyaralóhely a parlagfű-allergiás betegek számára.
