A napsütés, a meleg, a hosszúra nyúlt nappalok, és ennek nyomán a könnyű ruházat kellemes viselete a legtöbb ember számára már önmagában is egy felszabadult, könnyű érzéssel párosul.
Éppen ezért bizonyos pszichiáter kutatók – tudományos szempontok alapján – arra keresték a választ, vajon van-e összefüggés bizonyos pszichés problémák jelentkezése és az évszakok váltakozása között?
Amint az kiderült: igen, van összefüggés. Ez elsősorban az úgynevezett hangulati betegségek vonatkozásában érvényes.
Elsőként talán a depressziónak egy speciális válfaja, a téli depresszió került felismerésre. Ennek részleteire lényegéből fakadóan az őszi hónapokban fogunk kitérni, most azonban pár mondat megemlíthető róla.
Arról van szó, hogy az ebben szenvedők menetrendszerűen, az egymást követő években az év adott időszakában – ez a késő ősz szokott lenni – kerülnek lehangolt, kedvetlen lelki állapotba, vagyis a depresszió jellegzetes tünetei jelentkeznek rajtuk.
Érdekesen, a tavasz beköszöntével a tünetek hajlamosak maguktól is elmúlni, bár kétségtelenül hosszú hónapok telnek el a kilátástalanság érzésével, csökkent munkabíró képességgel.
Más kutatóknak arra sikerült rámutatniuk, hogy a depressziós hangulat ellenkezője, a túlságosan felhangolt, mániás állapot fellépése a nyári hónapokban szaporodik meg: a csúcs augusztusra – szeptemberre esik.
A hangulati pólusok eképpen történő váltakozása határozott összefüggést mutatott a napsugárzás mindennapi időhosszával, magával a nappalok hosszával, valamint a napi hőmérsékleti értékekkel. Mint kiderült, még a levegő páratartalma – ellentétben a légnyomással – jelentőséggel bírt a mániás tünetek provokálásában: az összefüggés fordított arányban érvényesült.
Megint más kutatók, akik a gondolkodás súlyos zavaraiban szenvedőket vizsgálták, a téli hónapok jelentőségére mutattak rá. Bizonyos vizsgálatok azt támasztották alá, hogy a születés körüli időszakban bekövetkező károsodásokra ezekben a téli hónapokban nagyobb esély van, mint egyéb más évszakokban.
Ez esetben több lehetséges ok is szóba jött: ezek közül leginkább az ilyenkor jóval gyakoribb fertőző betegségek szerepe, illetőleg ezek biológiai mechanizmusokra gyakorolt következményeinek szerepe vetődött fel.
Ezektől a tudományos kutatási eredményektől eltekintve is helyes azonban, ha a regenerálódásra, egy kis pihenésre mindenképpen megpróbálunk időt áldozni, hiszen az erőgyűjtés, a szervezet felfrissülése mint a testi, mint a lelki egészség megőrzéséhez szükséges.
