Sokan irtóznak, félnek a rovaroktól, pedig csak kis hányaduk képes valóban megcsípni az embert. A méhek, darazsak és lódarazsak csípése általában sokkal fájdalmasabb és ijesztőbb, mint amilyen veszélyes.

A rovarok csíphetnek önvédelemből, és gyakran táplálkozási céllal. Amikor a csípés önvédelemből történik, mérgüket beleeresztik áldozatukba. Ha viszont táplálkozási céllal teszik, akkor nem bocsájtanak ki méreganyagot, viszont fertőző betegségeket terjeszthetnek.

Miért fáj a csípés?

Csípéskor éles fájdalom érezhető, amit duzzanat és tartós fájdalom követ. Néhány órán át kellemetlen viszketéssel vagy fájdalommal járnak. A bőrpír és a duzzanat viszonylag gyorsan kialakul, de előfordul néha az is, hogy csak 24-48 óra múlva jelentkezik. A bejutott méreg mennyiségétől függ a duzzanat mértéke.
Ezek a reakciók 1-2 napig tartanak és maguktól is elmúlnak. Vannak azonban olyan emberek is, akik allergiásak az ilyen mérgekre, és igen gyorsan súlyos állapotba (analfilaxiás sokkba) kerülnek, mert fokozottan érzékenyek bizonyos testidegen fehérjékre. Sok egyidejű csípés összeadódó hatása veszélyes lehet.

Ezek a reakciók ritkán fordulnak elő, de súlyosak és igen gyors lefolyásúak. A légutak simaizmai összehúzódnak, a kis verőerek és a hajszálerek kitágulnak, viszketési inger lép fel, a szövetek vizenyőssé válnak – különösen veszélyes a gége szöveteinek duzzanata, ami a beteg fulladását okozhatja.

Jellemző tünetei: testszerte jelentkező viszketés és csalánkiütések, szédülés, a szem körüli kötőszövet, az ajkak és a nyelv duzzanata, bizsergő érzés a torokban, hányinger, hányás, nehezedő légzés, eszméletvesztés. A létfontosságú szervekbe jutó oxigén mennyisége erősen lecsökken. Ezért az áldozatnak sürgősen szüksége van oxigénre és életmentő injekciókra.

A szájat, illetve a garatot ért csípéseket igen komolyan kell venni, mert a nyálkahártya-duzzanat fulladást okozhat.

Legyünk résen!

• A méhek gyakran tanyáznak öreg fák hasadékaiban, élő sövényekben és olyan helyeken, ahol sok lóhere nő. Figyeljük meg, hol raktak fészket a darazsak. Rendszerint fákra, cölöpökre és fatuskók alá telepszenek.
• Ne járjunk mezítláb, különösen olyan helyen, ahol sok lóhere van.
• Ne használjunk erős illatú parfümöt, hajlakkot, hajbalzsamot és más kozmetikumot, ha kirándulni megyünk, vagy csak kapálni a kertbe, mivel ezek a szerek vonzzák a rovarokat.
• Ne hordjunk túlságosan bő ruhákat, mert ezek alá könnyebben bejutnak, és ott rekednek a rovarok.
• Kerüljük az élénk színű ruhákat, különösen a virágmintásakat, de legyünk óvatosak a kordbársonyból készült ruhákkal is, mert ezek is vonzzák a méheket.
• Ne hagyjunk kint a ház körül magas cukortartalmú ételeket vagy gyümölcsleveket, csak akkor, ha megfelelően vannak lefedve.
• Ne támaszkodjunk korhadt fának, csak akkor, ha teljesen biztosak vagyunk abban, hogy mentesek méhektől és darazsaktól.
• Ha méh szállna ránk, akkor próbáljuk meg óvatosan lefújni, ne akarjuk agyonütni.
• Ha méh vagy darázs kerül be a kocsinkba, álljunk le az út mellé, húzzuk le az összes ablakot, és várjuk meg, amíg kirepül.
• Ha házunk körül méhkasokat, darázsfészkeket találunk, szakemberrel azonnal távolíttassuk el.
• Ha kempingezni vagy kirándulni megyünk, mindig alaposan nézzünk körül, mielőtt leülünk a fűbe, és mindig óvatosan nyúljunk hozzá az elővett használati tárgyakhoz is.

Elsősegély rovarcsípés esetén

Mindenekelőtt ki kell deríteni, benne maradt-e a rovar fullánkja a bőrben. A méh fullánkja horgas végű, ezért nehéz eltávolítani.

• Csipesszel távolítsuk el a fullánkot, ha még a bőrben lenne, de közben ügyeljünk arra, hogy a fullánk végén lévő méregzsákból ne préseljünk még több mérget a szövetekbe.
• Alkalmazzunk hideg borogatást, amely enyhíti a fájdalmat, csökkenti a duzzanatot.
• A szájat ért csípés esetén adjunk a sérült szájába egy jégkockát, hogy azt szopogassa, így csökken a duzzanat.
• A viszketést enyhítsük mentolos hűsítő, illetve antiallergiás krémekkel, pasztákkal.